Esti párbeszéd férj és feleség között a házasélettel járó kötelezettségek elvégzése után, kellemes fáradságérzet közepette, egymás karjában (a házasságban éloknek figyelmeztetésnek, a még szabadoknak, hogy gondolkodjanak el rajta)   Feleség (álmodozón): Mit tennél, ha meghalnék? Ujra megnosülnél? Férj (álmosan): Biztosan nem! Feleség (izgatottan): Miért nem? Nem érzed magad jól a házasságban? Férj (óvatosan): De, igen. Feleség (kibújik a férj ölelésébol, felkönyököl és kérdoen néz a férjére):    Szóval akkor miért nem nosülnél meg újra? Férj (éberen, odaadóan): Jó, akkor újra megnosülnék. Feleség (fájdalomal az arcán): Megnosülnél...? Férj (felsóhajt és átfordul az oldalára) Feleség (kitartóan): És a mi ágyunkban aludnátok? Férj (magabiztosan): Hát hol aludnánk? Feleség (kitartóan): A képeimet kicseréled az ovéire? Férj (értelmesen): Ezt tartanám illendonek. Feleség (még mindig kitartóan): És a golfütoimet is használná? Férje (megkönnyebbülve): Nem. Balkezes. Feleség (csend). Férj (fejével a párnában): Bssza meg!