Életutam      14 éves voltam és abban reménykedtem, hogy egy napon nekem is lesz barátnõm...    16 éves koromban jártam egy lánnyal, de ebben a kapcsolatban nem volt semmi szenvedély. Úgy döntöttem, hogy életem hátralevõ részét egy szenvedélyes nõ mellett töltöm el...    A fõiskolán rátaláltam egy szenvedéllyel teli lányra, de túl emocionálisnak bizonyult. Olyan volt, mint egy királynõ egy jól megírt drámában: mindig csak sírt és öngyilkossággal fenyegetõdzött. Elhatároztam, hogy egy olyan nõre van szükségem, aki stabilitást nyújt nekem...    25 éves koromra találtam is egy kiegyensúlyozott hölgyet, de eléggé unalmas volt. Abszolút megbízható jellemként semmi sem hozta õt lázba. Az életem egy nagy pangássá vált, úgy gondoltam, hogy izgalomra van szükségem...    28 évesen találkoztam egy izgalmas nõvel, de nem tudtam lépést tartani vele. Egyik dologból a másikba kapott, sohasem állapodott meg semmi mellett. Zabolátlanul mûvelt mindenfélét és mindenkivel flörtölt. Legalább annyiszor éreztem nyomorultnak magam, mint boldognak. Azt gondoltam, hogy egy ambiciózus hölgy jót fog nekem tenni...    31 éves koromban rátaláltam erre a nõre. Õ valóban a földön járt. Összeházasodtunk. Olyan ambiciózus volt, hogy elvált tõlem és mindenemet elvitte...    Most 40 éves vagyok és úgy érzem, lelkileg is érett férfivá váltam. Egészen egyszerûen egy olyan nõt keresek, akinek jó nagy mellei vannak...